Carolis-medence

A Carolis-medence, vagy Caloris Planitia egy 1350 km átmérőjű kráter, nagy valószínűséggel a legnagyobb ilyen objektum a Naprendszerben. A Merkúr fejlődésének korai szakaszában alakulhatott ki, egy legalább 100 km átmérőjű kisbolygó becsapódása során. A krátert forró láva töltötte fel, de a peremén egy kétezer méter magas hegység húzódik, továbbá az ütközéskor a felszínen végigfutó lökéshullámok a bolygó átellenes pontján fókuszálódtak, létrehozva egy 500 000 km˛-es, hegycsúcsokkal és szakadékokkal tarkított területet.

A Carolis-medencének csak a felét sikerült megörökítenie a Mariner–10 űrszondának, a teljes objektumot csak a MESSENGER felvételei révén ismertük meg.