Tulajdonságai

A Nap egy élete első ciklusában lévő csillag, a G2V színképosztályba tartozik; valamivel nagyobb és forróbb, mint az átlagos csillagok. A G2 jelölés sárga színére utal, amelyet az 5500 kelvin körüli felszíni hőmérséklete okoz, továbbá arra, hogy a színképében ionizált és semleges fémek színképvonalait lehet felismerni, nagyon gyenge hidrogénvonalak jelenléte mellett. A V jelölés pedig arra utal, hogy a Nap – a legtöbb csillaghoz hasonlóan – fősorozatbeli csillag: a belsejében zajló folyamatok egyensúlyban vannak, nincsen összeomló vagy felfúvódó állapotban. Élete során a Nap mintegy 10 milliárd évig számít fősorozatbeli csillagnak, és ebből 5 milliárd év már eltelt.

A Nap második generációs csillag, mivel a Naprendszer korábbi – szupernóvaként elpusztult – csillagok maradványaiból jött létre. Ezt bizonyítja a nehéz elemek (vas, arany, urán stb.) jelenléte a Napban, ugyanis ezek az anyagok jellemzően szupernóva-robbanások során, vagy első generációs csillagokban alakulnak ki.

A mi napunk azonban nem fog szupernóvává alakulni, mert a tömege alatta marad az ehhez szükséges Chandrasekhar-határnak. Helyette várhatóan 4–5 milliárd év múlva vörös óriássá duzzad: az üzemanyagként szolgáló hidrogén mennyiségének csökkenése miatt először elkezd összehúzódni, majd amikor a hőmérséklet elegendő lesz a hélium „égetéséhez”, a felszabaduló energia felfújja a Napot, és a Nap külső határa a Föld jelenlegi pályáján túlra fog kinyúlni. A Nap azonban már jóval ennek bekövetkezése előtt el fogja veszíteni anyagának nagy részét, és így – a gyengülő gravitáció miatt – addigra a Föld már egy távolabbi pályán fog keringeni, elkerülve a megsemmisülést. Miután a Nap az összes üzemanyagát eltüzelte, belseje összeroskad, és fehér törpévé válik, míg a külső rétegeiből planetáris köd képződik. Ez az életpálya jellemző a kis- és közepes tömegű csillagokra.

A Nap a Tejútrendszer középpontjától 25–28 ezer fényévnyire van, és a központ körül keringve 225–250 millió év alatt tesz meg egy teljes kört, 220 km/s (1400 évente egy fényév, vagy nyolcnaponta egy csillagászati egység) sebességgel haladva.

A Föld Nap körüli keringésének iránya megegyezik a Nap forgásának az irányával, így a Nap tengelyforgása a Földről nézve a valóságosnál lassúbbnak látszik; ez a szinodikus rotációs periódus 27,275 földi nap, míg a tényleges, sziderikus rotációs periódus 25,380 nap a Nap egyenlítőtől 16°-ra fekvő területein.

A Nap és a Föld méreteinek összehasonlítása. Jobbra lent a kis kék pötty a Föld. A Nap felszíne felett egy hatalmas protuberancia látható.Ez utóbbit azért fontos kiemelni, mert a Nap a különböző szélességi körei mentén eltérő sebességgel forog. Ez az ún. differenciális rotáció, amiről elsőként R. Carrington tett említést. Az egyenlítői területek 25, míg a sarkok környékén fekvők csak 35 naponként fordulnak körbe, mert a Nap anyaga képlékeny állagú plazma, és így az egyenlítői területek a centrifugális erő hatására gyorsabban forognak. Ez a jelenség fontos szerepet játszik a naptevékenységi ciklus kialakulásában.

A Nap közel tökéletes gömb alakú, lapultsága igen kicsi; az egyenlítő mentén csak 10 km-rel szélesebb, mint a sarkokon. A viszonylag lassú tengelyforgás miatt – az átlagos forgási periódusa 28 nap – az egyenlítőn a centrifugális erő 18 milliószor kisebb a felszínen ható gravitációs erőnél, emiatt a centrifugális erő alaktorzító hatása minimális. A bolygók gravitációs ereje sem befolyásolja a Nap alakját, mert azok tömege még együtt is elenyésző a Napéhoz képest.