Keringése és helye a Föld-Hold rendszerben

A Hold a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja körül kering. Egy Föld körüli keringést a háttérben levő csillagokhoz viszonyítva 27,3 nap alatt tesz meg, ezt nevezzük sziderikus keringési időnek. Mivel azonban mindeközben a Nap körül is kering a Hold, ezért egy kissé tovább tart, hogy ugyanabba a fényfázisba térjen vissza. Ez az idő 29,5 napig tart, ezt nevezzük szinódikus keringési időnek. Kísérőnk keringési síkja az ekliptikához nagyon közeli, nem a földi egyenlítő, hanem a Nap egyenlítőjének síkjában kering.

A Hold kis tömege (a földinek 1/81 része) miatt a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja – egyben a keringés középpontja – körül kering, amely valahol a Föld belsejében van. Emellett a méretbeli különbségek is szembeötlőek, hisz a Hold felszíne a földi szárazföldek összfelületének mindössze negyede.

Napjaink elfogadott tudományos vélekedése, hogy a Hold hatalmas szerepet játszott az élet kialakulásában és fennmaradásában. Gravitációs hatásával stabilizálta ugyanis a Föld keringését, térbeli helyzetét. A Föld forgástengelyének ferdesége a Hold hatására viszonylag állandó, míg például a Marsé tág határok között ingadozik. E hatás nélkül a Föld éghajlata kiszámíthatatlan lenne, az égövek rövid időszakok alatt vándorolnának tova, és ez igen megnehezítené, esetleg lehetetlenné tenné az élet fennmaradását. A Hold által keltett apály és dagály jelensége a tengerpartok mentén ugyancsak elősegítette az élet fennmaradását és kiváltképp szárazföldi térhódítását.